A diaszpórában élő magyar közösség kulturális életének megszervezése közös ügyünk. Identitásunk megőrzése pedig közös felelősségünk
Kiskorom óta a zene szerelmese vagyok. Ének-zene tagozatra jártam, ahol a Kodály-módszer a magyar népdalkincset megismertette és megszerettette velem. Huszonöt éven át neves kórusokban énekeltem, és a gregoriántól a klasszikusokon át a modern darabokig mindenben kipróbálhattam magam.
A kóruséneklés közösségi emberré formált, így az egyetemi évektől kezdve aktív közösségszervezővé váltam. Az azóta eltelt idő alatt nagyon számos ifjúsági, családi és kulturális programot szerveztem. Jelenleg projektmenedzser vagyok a JMPoint Alapítványnál, ahol a virtuális megjelenéseken kívül a nagyobb fesztiválokra több speciális képzést is szerveztem. Munkám során számos oktatási anyagot és újságcikket írtam a gasztronómia, életvitel és fenntarthatóság témakörében.
A tanításban és tanulásban való folytonos megújulás is fontos számomra, ezért kémia-környezettan szakos tanárként nyolc éve egy élsportolóknak létrehozott gimnázium tanáraként is dolgozom.
Külön öröm számomra, hogy családosként, a 2018-as külhoni magyar családok évében csatlakoztam a Kőrösi Csoma Sándor Programhoz. Fiatalon fél-fél évet Stockholmban és New Yorkban tanultam. Akkor éreztem először igazán, hogy mennyire fontos a családom támogatásán kívül minden, ami a magyar kultúra része, hogyan válik minden magyar szó, zene, íz „ékessé és édessé”. Ösztöndíjasként ebben az évben is ezt az érzést szeretném megosztani Kanadában a magyar közösséggel. Megtisztelő számomra, hogy 2019 őszétől ismét ösztöndíjas lehetek, és egy olyan sikeres szervezet munkáját támogathatom, mint az Extra Hungariam Alapítvány.