A Nagykunságban születtem és ott is nevelkedtem, míg egyetemi éveim már Németországban teltek. Itt kerültem be egy néptánccsoportba, ahol megismerkedtem a magyar bőrduda misztikus hangjával, tanulmányaim végeztével pedig személyesen is, magával a hangszerrel az Óbudai Népzeneiskolában.

Tagja lettem a Magyar Dudazenekarnak, és pár évre rá a Dudaszó Hallatszik Alapítvány megtisztelő elnöki címével bíztak meg. Elindítottam a Padkaporos Dudás Táncházak sorozatot, és több népzenei formációnak is alapítója vagyok.

Népi kultúránk művelése nemcsak fellépéseket jelent, hanem kutatómunkát is. Több publikációm is megjelent, vezettem népzenei TV-műsort is. Aztán a sok dudás anyag eredményeként írtam egy dudás mesekönyvet.

A népzene segítségével nemcsak térben tettem nagy utazásokat (Erdély, Felvidék, Írország, Franciaország, Észtország stb.), hanem a honfoglalás kori „jurta” programunkkal vagy a hajdú kort idéző hagyományőrző csapatokkal „időutazások” számos élményét is sikerült átélni, és sokakkal megosztani.

A Kőrösi Csoma Sándor Programról zenész barátaimtól értesültem. Örömmel veszek benne részt, hiszen sikerességét az elmúlt évek igazolják. Elsősorban a gyerekekkel való foglalkozást tartom szem előtt, de szívesen szervezek, vezetek ünnepi előadásokat, bemutatókat, hangszeroktatást, íjász vagy kézműves foglalkozást is.