A varázslatos Dunakanyarban nőttem fel, de édesanyám kárpátaljai származása miatt sok időt töltöttünk nyaranta határon túli magyar vidékeken is.  Alma Materemnek, a Váci Piarista Gimnáziumnak nyolc évig voltam diákja, ahol oktatóim katolikus szellemben neveltek, mindig előtérbe helyezve a hazaszeretetet. Az iskolai cserkészcsapat életében először kiscserkészként, majd őrsvezetőként kapcsolódtam be, s annak éveken keresztül aktív tagja voltam. Megtanultam a közösségi élet szépségeit, s egyben a felelősségvállalás jelentőségét.

Középiskolai éveim alatt néptáncot és népdaléneklést tanultam, de a mai napig fontos számomra a komolyzene is. Rendszeresen gyakorlok zongorán és hegedűn, és évekig a váci Vox Humana Énekkar tagja voltam.

Nemzetközi kapcsolatok szakon szereztem BA diplomát, alapszakos tanulmányaim során Heidelbergben töltöttem fél évet az Erasmus ösztöndíj keretei között. A nyelvek szeretete egyre határozottabban kialakult bennem, így a mesterszakot fordító és tolmács szakon végeztem a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, majd angol-német nyelvpárral egy posztgraduális konferenciatolmács képzésen vettem részt.

A Kőrösi Csoma Sándor Programot küldetésnek érzem, amely során fontos célom, hogy a diaszpóra magyarságban az anyaország iránti bizalmat növeljem, ezáltal segíthetnék magyar identitásuk erősítésében is. A zene, a sport, a gasztronómia mind olyan eszközök, amelyek felhasználásával játszva összekovácsolható egy közösség. Remélem, hogy tapasztalataimmal és nyelvtudásommal hozzá tudok majd járulni az új-zélandi magyar közösségi élet fellendítéséhez.