nyelvtanítás, gyermekfoglalkozások, közösségszervezés
„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” - Kodály Zoltán
Az elmúlt öt évet Budapesten töltöttem, de Szabadkán születtem, Vajdaságban, ott jártam általános és középiskolába is. A magyar szakot Újvidéken végeztem, az Újvidéki Egyetem Magyar Tanszékén. Mindig is fontos volt számomra és a családom számára is a magyar nyelv ápolása, mivel többnyelvű régióban nőttem fel.
A tanítás iránti szeretetem már korán megmutatkozott, a szomszéd gyerekeket már kiskoromban megpróbáltam magyarra tanítani.
Gyerekkoromban egy ideig néptáncoltam, színjátszó körbe is jártam, majd a felső tagozaton elkezdtem a Szabadkai Rádió gyerekműsorában önkénteskedni, majd ezt követte a FIFI- Fiatalokról Fiataloknak című ifjúsági műsor, majd a Pannon RTV-ben is dolgoztam egy kis ideig egyetemistaként.
Szerencsére, életem során lehetőségem volt sok mindenbe belekóstolni: magyar nyelv és irodalmat tanítottam egy budapesti középiskolában, voltam aupair Spanyolország különböző városaiban, önkénteskedtem az EVS program segítségével a tudelai Vöröskeresztben, a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ jóvoltából pedig bepillanthattam egy nemzetközi fesztivál szervezésébe is: az Interetno Fesztiválon csoportvezetőként segítettem évről évre a dél-amerikai együttesek, tánccsoportok mindennapjait a fesztivál ideje alatt.
Szeretem a pörgést, a nyüzsgést, a multikulti környezetet, hiszen én is ebben nőttem fel.
A KCSP egy hatalmas lehetőség számomra, megismerhetem az Argentínában élő magyar diaszpórát, taníthatom a magyar nyelvet, közös programokat szervezhetünk. Remélem, hogy a közös kemény munka meghozza a gyümölcsét és még nagyon-nagyon sokáig, örökké hallható lesz a magyar szó ezen a tájon.
