Magyarországon élve nehéz elképzelni, milyen óriási munkát jelent a határokon túli magyar közösségek összetartása, identitásának erősítése.
2014-ben végeztem az ELTE jogi karán. Bírónak készülök, jelenleg bírósági fogalmazóként dolgozom. A gimnázium óta rendszeresen végzek önkéntes munkát, szívesen foglalkozom nyelvtanítással, fontos számomra a sport. A Kőrösi Csoma Sándor Programra való jelentkezésben egyszerre motivált a hatalmas kaland, amelyben részem lehet és a hatalmas felelősség, melyet a magyar közösségben végzett munka jelent.
Magyarországon élve nehéz elképzelni, milyen óriási munkát jelent a határokon túli magyar közösségek összetartása, identitásának erősítése. Azt is nehéz elképzelnünk, hogy milyen problémákkal szembesülhetnek a kinti magyarok. A diaszpórában élő magyarság helyzetével először 2008-ban találkoztam közelebbről, amikor egy nyarat New York államban töltöttem. Ekkor ismerkedtem meg Zsuzsa nénivel, aki férjével és két lányával 1956-ban kényszerült elhagyni Magyarországot és Poughkeepsie-ben talált új otthonra. Később megismertem a már kint született unokáit is. Inspirálónak találtam azt a komoly igyekezetet, amit a magyar gyökereik ápolása és magyarnyelv-tudásuk fejlesztése terén tanúsítottak.
A Kőrösi Csoma Sándor Program lehetőséget nyújt arra, hogy az ausztráliai magyarok közösségének tagjává válva segítsek a diaszpóra magyarsága kulturális életének szervezésében. Melbourne-ben a Regnum Marianum Római Katolikus Egyházközség munkáját segítve célom lesz a helyi magyarok közösségének építése, kulturális és hitéletének szervezése. Részt kívánok venni az Egyházközség mellett szerveződő magyar iskola munkájában is.