A bácsföldvári magyar kisebbség tagjaként éltem gyerekkoromban szüleimmel, nővéremmel és bátyámmal. A gimnázium megkezdésétől kezdve Magyarországon élek, most már 12 éve.

A cserkészekkel először Óbecsén találkoztam alsó osztályos koromban, majd nem sokkal később én is becsatlakoztam a szervezetbe és évekig meghatározta mindennapjaimat: a cserkészet többek között felelősségtudatra, önállóságra és önzetlenségre nevel.

Jelentős fordulópont az életemben, hogy a középiskolát Székesfehérváron végeztem. Ezután Szegeden és Budapesten tanultam. Nagy döntés volt ez nekem is és a családomnak is, 15 évesen egy másik országba költözni, azonban kaptam egy új, második családot rokonaim személyében. Ebben az időben ismerkedtem meg igazán a társasjátékok világával. Néha hétköznapi, de főként hétvégi hosszas társasozások alkalmával én is bevonódtam abba a világba, ahol a társasjáték és az együtt töltött idő szerepe a fontossági lista elejére kerül, ugyanis a játék nemcsak szórakozás, hanem közösségépítés. Azóta is szoros a kapcsolatunk annak ellenére is, hogy mindenki máshol él. Azt gondolom, hogy ez az időszak nagy mértékben meghatározta azt, hogy most egy másik, nagyobb döntést meghozzak.

Célom az, hogy közösséget teremthessek, én is közösségben legyek, megismerjek más kultúrá(ka)t és embereket, valamint átadhassam az eddigi megszerzett tudásomat és tapasztalataimat. Bízom benne, hogy tudásommal segíthetem a hamburgi közösség munkáját.