Így mulat a magyar Southenden
Úgy kezdődött, hogy szeptember 21-én a déli harangszóhoz közeledvén, élőzenés kísérettel magyar népdalokat énekelve, hidegsültekkel megrakott tálcával a kezünkben, meglátogattuk az egyik southendi 56-os magyarunkat. A 84 éves Gonda Lajos bácsi, feleségével együtt csillogó szemmel fogadott minket és dalolászta velünk a jól ismert, szívhez szóló nótákat.
Délután három órakor pedig elindult a menet a Hockley vasútállomásról a "Hockley Public Hall" közösségi házhoz, ahol szüreti hangulatú feldíszített terem fogadta a résztvevőket. A megérkezés után a gyerekeké volt a terep, következett a "Szőlőlopás" nevezetű játék. A közösségi ház udvarán egy szőlőlugast alakítottunk ki, amit egy "Csősz" őrzött. Ám mikor a "Csősz" elaludt, a gyerekeknek két csapatra oszolva, lehetőségük volt elcsenni pár fürt szőlőt, ám vigyázni kellett, hogy az öreg "Csősz" fel ne ébredjen és észre ne vegye a szőlődézsmálást. A "Lipem-lopom a szőlőt" című nótára a két csapat nekiiramodott a lugasnak, és habár volt, hogy a "Csősz" felébredt, így is sikerült az összes szőlőfürtöt megszerezni a gyerkőcöknek. Aztán következett a szőlőtaposás és a mustmérés. Mind a két csapat egyformán jól teljesített, így a jól megérdemelt édességből minden gyermek részesült.
A gyerekek játéka után a Southendi Magyar Közösség egyik vezetője, Káldi Attila köszöntője hangzott el, ami után bemutatott engem a közösségnek, majd a Southendi Magyar Dalárda (a közösség kórusa) és a Flaska Banda közös produkciója következett. A Flaska Banda egy világhírű hat tagú magyar népi zenekar, melynek egy kis kamarazenekara: Vámosi Csaba - hegedű és Bai Attila - tangóharmonika, látogatott el hozzánk Magyarországról, kifejezetten a Southendi Szüreti Mulatság apropójából. A szüreti énekek, bordalok, mulatónóták előadása után finom vacsora: hidegtálak, saláták, pincepörkölt, rétesek, gyümölcsök és persze az est "főszereplője" a bor és egy kis hazai pálinka is várta az éhes gyomrokat és a szomjas torkokat. Vacsora után egy kis zenés-felismerő játék következett a felnőttek számára. A résztvevőket öt csapatra osztottuk. A csapatkapitányoknak húzniuk kellett egy-egy cetlit, amin vagy egy magyar, vagy egy külföldi ismert dal címe és előadója szerepelt, amelyekből részleteket játszott hegedűn a Flaska Banda prímása és fel kellett ismerni a dalokat. Az első két nyertes csapatot díjaztuk, majd ebben a felfokozott hangulatban kezdődhetett a szüreti mulatság. Először egy kis élőzenés moldvai táncházzal, majd pedig a talpalávalót továbbiakban a közösség Dj-je szolgáltatta, ismert magyar mulatós és retro slágerekkel.
A rendezvényen 80-90 fő mulatott együtt, este tizenegy óráig. Az ilyen közös élmények/emlékek hozzák igazán össze az embereket. Felemelő érzés egy ilyen összetartó közösség tagja lenni, akik most is megmutatták, hogy habár több száz km-re élnek hazájuktól, milyen is igazán magyarnak lenni.
