Minden év október 23-án a világ különbözö pontjain élö magyarok az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésére emlékeznek, amelynek fontos szerepe volt a magyar történelemben és a nemzeti identitásban. Az események során a magyarok bátorságot és elszántságot mutattak a kommunista elnyomás ellen, és a szabadságért és az önrendelkezésért küzdöttek.
Az 1956-os forradalom a második világháború utáni időszak egyik legmeghatározóbb eseménye volt Magyarországon. A forradalom a kommunista rendszer elleni felkelésből kezdődött, amelyet a magyarok a szabadság és a demokrácia érdekében kezdeményeztek. A forradalom résztvevői között voltak diákok, munkások, és más társadalmi rétegek képviselői is, akik egységesen kiálltak a szovjet megszállás és a kommunista diktatúra ellen.
A Sarasotától dálre fekvő Venice-ben a Magyar Házban sem maradhatott el a megemlékezés az 1956-os forradalom és a forradalmi hősök tiszteletére. Ünnepi beszédemben kiemeltem, hogy mennyire fontos a magyar nemzeti tudat és az összetartozás, illetve, hogy a magyarok megmozdulása az Egyesült Államokban felhívta a figyelmet Magyarországra, ahol egy nemzet heroikus küzdelmet vívott a szabadságáért és a függetlenségéért. Ezekkel a szavakkal zártam a beszédemet: “Dicsőség az 56-os hősöknek! Hajrá Magyarország! Hajrá Magyarok!”
Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékezetének megőrzése és ápolása fontos része a magyar kultúrának és identitásnak. Az október 23-i megemlékezések nemcsak az emlékezésről szólnak, hanem arról is, hogy soha ne felejtsük el azokat az értékeket és ideálokat, amelyekért az emberek életüket adták.
