Egy személyes program megálmodása, kivitelezése és összefoglaló beszámolója
Fél év közös munka után a hamiltoni cserkészekkel, láttam, éreztem és felmértem, hogy mennyire szükségük van elsősorban a vezetőknek a morális, tudatos és együttműködést fejlesztő közösségépítő tevékenységekre. 2023. november 13-án kaptam legelőször időt és teret, hogy a cserkészvezetők kis csapatának, a Bagoly őrsnek bemutathassam mi is lenne ez a CSEKÉP.
Az első alkalomnál próbáltuk a belső motivációinkat megtalálni, hogy mi is hajt bennünket egy ilyen nemes közös cél eléréséhez, mint magyar ifjúságot nevelni, kultúránkat és nemzeti identitásunkat a cserkészet értékein keresztül fenntartani és tovább adni. Közös célt fogalmaztak meg a felnőtt vezetők, ami végig kísérte a további összes CSEKÉP kedves kis keretét: “Derű látóan, egymásba karolva építjük az utat!”.
Ezt a mottót, több kisebb személyes célokból, igényekből és elvárásokból építették fel a vezetők. Ilyen elvárások voltak az értékes időtöltés együtt, baráti kapcsolatok fejlesztése, közös élmények szerzése. Merjünk kérdezni, példa őrs lenni csapaton belül és szövetségi körökben egyaránt, jobban megismerni egymást cserkészeten kívül is, nyíltabbaknak, őszintébbeknek, megértőbbnek lenni vezető testvérek között, több egymásra figyelés, közös Bagoly program, elbeszélgetések, egymás segítése, támaszkodni és számítani egymásra nem csak péntekenkénti cserkészet alatt! Tulajdonképpen ez formálta a további CSEKÉP-ek közös munkáit is, ez lett a szilárd alap, amire elkezdtünk fokozatosan építeni.
A 2023/24-es cserkészévben a CSEKÉP alkalmak fő célja két korosztályra volt lebontva, vagyis őrsvezetők és felnőtt vezetők között építeni és mélyíteni a vezetői közösségi magot. A külön korosztályos fejlesztések mellet, az ŐV-k és felnőtt vezetők közti összhang teremtés volt még egy másik erős szempont, vagyis, hogy valóban mindkét fél bele lásson egymás munkáiba, ötleteibe, kérdéseibe és sokszor kölcsönös kihívásaiba, nehézségeibe.
Erre egy téli táborban volt lehetőség, igazán jó hangulatban és jó tartalmakkal maradt mindkét korosztály – jó volt kicsit együtt csiszolódni. Aztán novembertől júniusig összesen, két felnőtt és hat ŐV, és egy közös CSEKÉP-et sikerült megtartani. Ahhoz képest, hogy ez egy teljesen új dolog volt a közösség számára és nehéz volt bepréselni a sok más magyar program közé, sikeresen évnek éreztük azt hiszem mindnyájan, az első próbálkozás szemszögéből.
Az őrsvezetőkkel elsősorban azt próbáltuk fejtegetni, hogy mit jelent számomra először is a cserkészet, hogyan csöppentem bele, hát a vezetői világba, hogyan élem azt most meg, mik az erősségeim és gyengeségeim, hogyan tudok a nehézségeimben kiutat találni, stb. A felnőttekkel is hasonlót csak korosztályhoz illetsztve, valamint náluk többször kijött a kommunkáció hiány és az őrsvezetőkkel való kapcsolódás témaköre – szóval már is tudtam, hogy mi lesz a következő év vezér fonala.
A 2024/25-ös cserkészévben már kicsit olajozottabban indultak a dolgok, ugyanis már mindenkinek ismerős volt a CSEKÉP fogalma és már-már kíváncsiskodó megjegyzések, érdeklődések is voltak annak irányába. Ezt az évet is a két korosztálynak megfelelően terveztem ki, tanulva a tavalyi tapasztalatokból, illetve jobban összehangolva a parancsnokok meglátásaival.
Az őrsvezetőknek és felnőtt vezetőknek is havi egy CSEKÉP volt az ideális terv szerint a cél, ugyanakkor erre nem minden hónapban volt igazán lehetőség már előre láthatóan. Őszi évnyitó kiránduláson egy közös CSEKÉP-el indítottuk az évet, ahol a fiatal és a felnőtt vezetők együtt bonthatták ki az idei évre szóló személyes céljaikat, elképzeléseiket.
Ez egy jó alap volt, mégis az őrsvezetőkkel nem értük el azt a lelki felületet, ami visszatükrözte volna a befogadás eredményét, vagy egyáltalán az érdeklődést, a kíváncsiságot ez felé. “Miért legyek cserkész, amikor annyi más program van és ott nincs annyi áldozat? Hol éri meg ez nekem?” - téma kibontása már nagyon hanyatló volt sajnos.
Bár jó tartalmakkal tértünk haza, akkora leterheltséget és passzivitást éreztem lassan-lassan a fiatalok részéről (több vonalról is megközelítve őket), hogy ezzel be is zárul a velük való közösség építés motivációja. Még volt egy filmest próbálkozás, ami szintén jól sült el, de továbbra affelé sem volt megtartó lelkesedés. Évi két ŐV CSEKÉP alkalom - ennél több jó szóval és ötlettel, tapasztalattal próbáltam őket hátrahagyni a további előttük álló vezetői ösvény bejárása érdekében.
Hiányérzettel együtt, mégis hálás vagyok értük, az őrsvezetőkért! Annak ellenére, hogy ez a korosztály volt egész eddigi életemben és munkásságaimban a legkényelmesebb és leggördülékenyebb, most másabb kihívás jeleit mutatta, amit több-kevesebb sikerrel meg is ugrottam (legalább is magamban), a következőkben pedig csak remélni és bátorítani tudom az érintetteket, hogy ne adják fel, mert ők az a réteg, akiket úgy formálunk, amilyen eredményt szeretnénk látni majd évek múlva magunk előtt.
Ők az az anyag, amibe a megéri belefektetni a legtöbb minőségi időt és energiát - főleg, ami a közösségi fejlődést és magyarság fenntartását illeti itt, a diaszpóra külhoni magyarságában.
A felnőtt, Bagoly őrssel ugyanakkor ősztől júniusig egészen nagy fejlődési pontokat élhettünk meg együtt, amiért igazán hálás vagyok! Hat felnőtt CSEKÉP alkalom során sokat gazdagodhattunk egymás megosztásaiból, a különböző provokatív, mégis szórakoztató játék és azok kiértékelései alatt, egymás tapasztalataiból és élményeiből egyaránt.
A hat foglalkozás közül nagy mérföldkőnek mutatkozott a Bagoly őrs értékfája téma, amit végül is ők maguk hoztak létre, néhány valóságos szituációs-fejlesztői játék átdolgozásával. A rájuk szabott, mégis általános csapaton belüli nehézségek szituációi olyan eszközök voltak, amelyek megfontolt gondolatokat, ötleteket és közös megoldásokat, kompromisszumokat szültek a vezetők részéről.
Végül a húsz résztvevő Bagoly hét fő értéket tűzött fel az értékfájuk lombkoronájaként, amelyek a tisztelet, szeretet, együttműködés, humor, megértés, figyelem és a türelem. Ez volt a legfelemelőbb foglalkozás, de a következőn kiegészítettük az értékfát még a segítség kérés és adás illetve a bizalom értékeivel – hiszen ezekre is szükség van az előtte meghatározott hét fő Bagoly érték működtetéséhez.
A két év mintha csak kiegészítette volna egymást a CSEKÉP alkalmak számait érintően, ugyanis első évben 6 ŐV és 2 felnőtt, míg második évben pontosan fordítva, 2 ŐV és 6 CSEKÉP-et tudunk sikeresen a hátunk mögött. Nagyon szerettem azt, hogy egyre jobban és jobban kinyíltak a cserkészek egymásnak, elérhető vált így az egymástól való mély és igazi tanulás, sokat erősödött a csapat egyhangú lelkisége, az egymásra figyelés mintha teljesen átértékelődött volna a lehető legkellemesebb értelemben.
A főbb, közösen bejárt területek a két év során tehát a törekvés affelé, hogy mindig a közös cél legyen előtérbe a cserkész munkák során (objektivitás a szubjektivitással szemben), a kommunikációs készségek erősítése és a fiatalokkal való generációs szakadék áthidalása illetve ennek a hídnak a tudatos építése volt a fókusz.
Sok dolgozni való kontextus vágyik kibontakozni még a Baglyok és úgy általában a hamiltoni cserkészek berkeiben, de munkásságaim alatt ennyire volt elegendő idő, tér és befogadási felület az emberekben, cserkészekben. Hálás vagyok a sok-sok megtisztelő figyelemért, kérdésekért és számomra nagyon mélyre ható visszajelzésekért kedves hamiltoni cserkészek!
Felemeltetek, együtt tanultunk – és ez számít, mert mindannyian egy közös cél érdekében növekszünk és gyarapodunk a Bi-Pi által megálmodott világmozgalom képviselése, fenntartása és tovább építése érdekében.
Köszönettel és további biztatásokkal, sok sikereket kívánva,
Tifán Sára - KCSP ösztöndíjas
2025. június 10, Hamilton, ON
