A húsvét egyik legszebb és legősibb magyar hagyománya a tojásfestés, azon belül is a különleges technikával készített írókás vagy viaszolt tojásírás. Svédországban Korpos Noémi, az egyik Halmstadi klubtag otthonában volt szerencsém találkozni így díszített tojásokkal. A technika lényege, hogy egy melegített, hegyes eszközzel (népi nevén íróka vagy kesice) forró méhviaszt visznek fel a tojás héjára.
A minták – vonalak, pöttyök, virágok, indák, tulipánok – gyakran a népművészetből ismert motívumvilágból származnak. Miután a viaszminta elkészült, a tojást festékbe mártják, jellemzően piros, bordó, fekete vagy zöld színekbe – ezeknek mind megvolt a maga szimbolikája a hagyományban. A viasz a festés alatt megvédi az alatta lévő héj eredeti színét, így ha a végén a viaszt leolvasztjuk (például meleg ronggyal letöröljük), előtűnik a kontrasztos, gyönyörű minta.
