Már egészen kicsi korom óta az életem szerves része a néptánc, hagyományőrzés. Szüleim is táncoltak, mi pedig a többi gyerekkel együtt ugyanúgy végigugráltuk a próbákat, csak mi a próbateremből nyíló udvaron tettük ezt, ahova kihallatszott a zene. Ebből kifolyólag már kezdetektől tagja vagyok az 1996-ban alapított komlói Pöndöly Néptáncegyüttesnek, amely a táncon kívül számtalan más dolgot adott nekem az évek során. Rengeteg barátot, kirándulást, utazást, megmérettetést, de a legfontosabb és legerősebb tapasztalat a közösséghez tartozás élménye volt. Ez az az érzés, amit a világszerte működő kisebb-nagyobb magyar közösségekben is érdemes lenne megerősíteni, így munkám során arra fogok törekedni, hogy a stockholmi közösségek tagjai is minél több alkalommal átélhessék ezt a felemelő élményt. Szeretném ezáltal olyan kint élő magyarok számára is vonzóvá tenni a közösséghez tartozást, akik korábban nemigen keresték a kapcsolatot ott élő honfitársaikkal.

Gimnáziumi éveim alatt pécsi iskolám néptáncegyüttesében is táncoltam, emellett az utánpótlás csoportot oktattam, majd tavaly ösztöndíjasként a melbourne-i felnőtt és gyermek néptáncegyüttesek munkáját segítettem. Reményeim szerint Stockholmban is megtalálom majd a hangot a különféle életkorú és érdeklődési körrel rendelkező kicsikkel és nagyokkal.

A táncegyüttesemet a háttérből támogató Pöndöly Egyesület munkájából évek óta komoly részt vállalok, pályázatokat írunk, régiós rendezvényeket, táborokat, utazásokat szervezünk az együttesben táncoló összesen több mint kétszáz gyermek számára. Emellett foglalkozom az együttes közösségi média profiljainak karbantartásával, frissítésével is, így tapasztalataimból merítve igyekszem majd a kinti közösséget segíteni pályázatok írásával, rendezvényszervezéssel, aktuális híreik megjelenítésével és programjaik népszerűsítésével.