Kéthetente péntek délutánonként a rendes óvoda és iskola után egy másik óvoda és iskola várja az izraeli magyar szülők gyerekeit. Itt olyan nyelven beszélnek hozzájuk, amit csak otthon hallanak, nem is mindennap, és nem biztos, hogy mindkét szülőtől. A nagyobbak egymás között héberül összesúgnak az órán, majd ártatlan szemekkel rám néznek és a kérdésemre annyit válaszolnak ízesen, hogy „én azt nem tudom”. A kicsik kiabálják, majd még hangosabban kiabálják héberül a választ arra, amit én magyarul kérdeztem.
Ők már nem elöl pörgetik nyelvükkel az ’r’ hangot, hanem egészen hátul a torok közelében.
Az Efrajim Kishon Magyar Oktatási Központ idén indította ötödik évfolyamát az óvodás és iskolás korúak számára. A legkisebb gyermek két és fél éves, és jelenleg a legidősebb 8 éves. Az idei évben új gyermekek érkeztek az óvodába, és a tavaly még óvodások mentek át az így felfrissülő iskolás csoportba.
A tematikusan felépített tanmenet mindkét csoportban a beszédértés és produkció fejlesztését célozza – játékosan, cselekedtetve, sok mozgással, sokszor a földön kúszva, és sokat hangoskodva, hogy a magyar nyelv élmény legyen.
